Édes otthon
7400 Kaposvár Csalogány u.16





Ház a domboldalban. Ezzel a madártávlati képpel Kovács úr a túloldali szomszédom lepett meg, amikor ide költözött. Ismeretlenül beállított vele és ez a mai közönyös világban szokatlan ritkaságnak számít. A ház mögötti 5 emelet magasságú dombon van a kertem. Naponta többször felmegyek, ami már az én koromban felér egy kiadós reggeli tornával.
A "barokk" erkély. Itt fogadta feleségem szívhez szóló szerenádjaimat amikor még ifjú voltam és bohó.



Anita munkatársam kérdezte mi az a valami a lépcső fölött? Kerecsen sólyom. /Népiesen turul madár./Az én szellemi felfogásomban a szabadság jelképe. A mű a Kaposfőn élő Torma János szobrász alkotása. A madár szárnyfesz távolsága 1m.
A virágok feleségem keze munkáját dicsérik. A lépcsősort Villányi kőzetből faragtam és felvisz a dombon lévő kertembe . A betonnal nem vagyok kibékülve még akkor se ha az a manapság oly divatos kőlappal van burkolva.




Ha feljössz velem a lépcsõn a kertbe és körülnézel, a hátam mögötti látványban lesz részed. Bár sokkal több munkával jár itt élni mint a városi aszfalton, én mégis itt érzem jól magam. S ha bekényszerítenének egy 10 emeletes betonkuckóba, úgy járnék mint azok a fák melyeket átültetnek . Mindig megsínylik, sőt az öreg példányok bele is pusztulnak.



Gondtalan gyermekkor. Ezért jó családi házban lakni. Nyáron bungi építés kilátóval. Télen hóvár építés alagúttal, bástyával.Fenn a kilátón a kék festékes edény harci dob funkciót lát el.




A boldog várkapitány.





Esti hangulat a Csalogány utcában, ezek feleségem futó rózsái a ház előtt, a lemenõ nap utolsó sugarainál vakuval fényképezve.


Az utcánk elején a Gugyuló Jézus szoborként ismert műemlék található. Ezt a Barokk tabernákulum oszlopot az úr 1721. esztendejében állították a szőlőhegyre menő földutak kereszteződésében. Ha végig sétálsz utcánkon , a hegygerincen a Rippl-Rónai villához érsz. A festő volt lakóháza szintén Barokk eredetű, ma múzeumként működik. A tabernákulum oszlop melletti kis táblán a nyíl és a felirat arra figyelmeztet: Ha erre jársz és szereted a képzőművészetet ne mulaszd el megtekinteni a Rippl-Rónai villát!

A képre kattintva meghallgathatod Aguszt Bárió zenéjét Kaposvárról






Esztétikai szabály hogy a fényképezett személyeknek a fotó közepén kell lenni.Viszont ezen a képen nem a kezével V-t formázó kamasz fiam a főszereplő, sőt nem is a fiamnak szamárfület mutató vidám feleségem, hanem az őszi Zselici táj, a virágzó kikericsekkel.
Tettünk egy kört kerékpárral a környéken. Közben szedtünk egy kosár őzlábgombát . A gombászkodás mindig kedves időtöltés volt számomra. Legénykoromban a TIT-nél alap és középfokú gombaismereti tanfolyamot is végeztem.
Hányatott életem során jártam nyüzsgő világvárosokban, laktam égig érő építészeti csodákban, de a szívem mindig visszahúzott ide az apró Somogyi dombok közé. Többször feltettem magamnak a kérdést: MIÉRT?
Amikor Horváth Gyula János szigetközi lepkekutató tudós honlapján gyönyörködtem a lélegzetelállítóan szép Karintiai hegyekben , eszembe jutott ez a somogyi árokpart. Az esztétikai különbség láttán egyszeriben kicsinek, elesettnek , koldusszegénynek éreztem magam.
Emlékeztek, mit mondott Pelikán, Bástya elvtársnak A tanú c. filmben, amikor az megkérdezte a citromra, hogy mi ez?
„Narancs. Magyar narancs. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk.”

Amit a képen látsz az mind a miénk. Amikor manapság a multinacionális tőke uralja a világot ez nagy kincs. Innen üzenem nekik és az őket kiszolgáló mindenkori kormányzópártnak: Pénzükkel és hatalmukkal elvehetik munkahelyeinket, lezülleszthetik iskoláinkat, külföldre vihetik orvosainkat, de erre a tájra az vonatkozik amit Pelikán elvtárs mondott: EZ A MIÉNK!
Ez a mi hazánk. Ezek a dombok a mi hegyeink. Ezek a kikericsek a mi orchideáink. SENKI EL NEM VEHETI TŐLÜNK!
Lap tetejére