Mi újság blog

2017.06.18. Válasz üzenőmre



Kedves Marianna!
A spanyol csigáknak nincs köze a takaráshoz. Azon kertésztársak is rendre panaszkodnak rájuk, akik nem alkalmaznak takarást, esős időben rengeteg a kertjükben a csiga. Ahol nincs takarás, máshova bújnak el. Földrögök alá, farakásba, káposzta belsejébe, saláták levelei alá, stb. Aztán, az éj leple alatt rejtekükből előbújva kárt okoznak. Viszont ahol van takarás, ott igaz, hogy sokkal könnyebben el tudnak bújni, de az őt pusztító állatsereg a takarás védelmében szintén életteret talál. Mesélek egy idevaló történetet, erre az élettér dologra. Idei tavaszi veteményezésünk kellemetlen élményt produkált az én drága feleségem számára. Amikor elhúzta a takarást az ágyás fölül, nagyon megrémült, mert egy fél méteres siklót talált szépen köralakba összetekeredve, mint az órarugó. Akkor még a téli nyugalmában, mozdulatlanul szendergett. Aztán miközben dolgoztunk, a nap felmelegítette, életre kelt és lassan bekúszott az érintetlen takarás alá. Ha ez a fél méteres sikló olyan könnyen el tud bújni a takarás alá, akkor a kisebb állatok, gyíkok, békák, rovarok, bogarak, pókok, stb. még inkább. Már pedig ezek hatásosan pusztítják, mind a csigákat, mind a petéiket. Nálam az ágyásokat fű veszi körbe. Meg se tudnám akadályozni, hogy a fűből ne másszanak át az ágyásokra. Ennek ellenére nem látom tragikusnak a problémát. Mint ahogy a réten se zabálják fel jelentős mennyiségben füvet, úgy a veteményben se okoznak nagy kárt. Beáll az egyensúly a csigák által elfogyasztott levélmennyiség és a növények növekedése között. Ez az élet normális rendje Az se mindegy, hogy milyen az életközösség a kertben. Nálam egyidejűleg jelen vannak a kártevők és azok ellenségei. Hogy ezek közül a csigát hova soroljuk, megítélés dolga. A kertészeti tananyag szerint a csiga egy átkozott, kártékony jószág, ha tömegesen megjelenik, irtani szükséges. Ha ökológiai szemmel nézzük, kicsit árnyaltabb a kép. Nyugodtan mondhatjuk az ellenkezőjét, szükség van csigákra a kertben, mert:
1. Mit ennének az előbb említett barátaink (siklók, gyíkok, békák, madarak stb.), ha nem lennének csigák?
2. A csigák a természet takarító brigádja. Nem csak az élő növényt eszik meg, hanem a rothadókat is.
3. A csigák életük múltával belekorhadnak a talajba, ezzel táplálják a növényeket éltető közösséget.
Mint, ahogy minden egészségügyi problémára gyárt a vegyipar gyógyszert, úgy a csigák pusztítására is árulnak készítményeket. Azt állítják a konvencionális módon gazdálkodók, az a bizonyos kék színű granulátum igen jó csigaölő tulajdonsággal bír. Ha arra törekednénk, hogy a csigákat teljesen kiirtsuk, oda jutnánk, mint a konvencionális mezőgazdaság. Melynek következményeként a talajban, jó közelítéssel azt lehet mondani, megszűnt a talajélet. Én azon a véleményen vagyok, hogy nem kell felülni a trendekre. Azért mert fejfájás, hasmenés, székrekedésre gyártanak pirulákat és ezeket a reklámokban harsányan kínálják, ne rohanj értük azonnal a gyógyszertárba. Mert lehet, hogy életmódváltással elkerülhető lenne a fejfájás és rostos étrenddel a székrekedés. Láttál te már olyan reklámot a TV-ben, ha fáj a feje pihenjen, vagy egyen szilvalekvárt, ha emésztési problémái vannak? Nem, mert az senkinek se lenne üzlet. Így a csigát se tekintsd ellenségnek, hanem egy jelzésnek, mint a fejfájást. Valamit nem jól csinálsz a kertedben. Jobban meg kell figyelned növényeid életét. Segíts nekik a józanész elvén. Vedd a fáradtságot, menj ki a kertbe éjjel, akkus lámpával és szedd össze a kártevőket. Megfigyeltem, azokat a fekete műagyag zsákokat, melyeket fű és egyéb szállításra használok a kertben, amikor az ágyások közötti utakon hagyom éjszakára, alábújnak a csigák. Ráadásul elég tekintélyes méretűek. Ilyen alapon, bármilyen felületet érdemes alkalmazni, csigagyűjtésre. Lehet az kő, deszka vagy bármi, ami alá tudnak bújni. A neten kering egy sor módszer a csigák ellen. Sörcsapdától a meszezésig. A sört én nem pocsékolom a csigákra, inkább megiszom, a meszezés csak kis ideig használ. Csiga ügyben tudnék írni, még vagy öt oldalt, de nem akarom szaporítani a szót. Összefoglalva, Kedves Marianna két lehetőséged van a csigák legyőzésére.
1. Te is vásárolsz csigaölő port, vagy granulátumot, ez az egyszerűbb megoldás.
2. Együtt élsz a kerteddel és tudni fogod, mikor, mit kell csinálnod? Ez a bonyolultabb megoldás.
A múlt héten ültettük ki a téli káposztákat, a letermett zöldborsó helyére. Amikor már a káposzta fejesedik , a levelei kezdenek összeborulni, remek búvóhelyet biztosít a csigáknak. Ott védett helyen kedvükre szaporodhatnak. Ez úgy a nyár végén, inkább ősz fele kezd problémát jelenteni. Erre azt találtam ki, mivel villamos szakember vagyok, nem tudom megtagadni szakmámat, elektromos csigariasztót készítek. Már beszereztem a hozzá szükséges anyagokat, várok a jószerencsére, mikor lesz időm összerakni. Az a tervem, hogy a káposzták köré egy lemezcsíkot építek melyre ha rámászik a csiga, már néhány Volt feszültség is arra ingerli, forduljon vissza. Ezzel a legnagyobb csigaproblémát kiküszöbölöm a kertemben, ennél többet nem kívánok tenni ellenük, a természet akaratára bízom őket. Ha sikerül tervemet kiviteleznem, az eredményről beszámolok, mi újság blogomban.
A második kérdésed témáját mely a gallyfeldolgozásra irányul, szintén oldalakon keresztül tudnám boncolgatni. Kezdjük azzal, miért van rá szükségem. Városi kertész vagyok, ez korlátokat és lehetőségeket is kínál egyben. A városi telkeken nagy mennyiségű szervesanyag keletkezik, amit a kerttulajdonosok, szemétnek tartanak. Ezért minél előbb igyekeznek megszabadulni tőle. Mint azt májusi cikkemben írtam, szétosztottam nagy fekete zsákokat és megkértem őket, hogy a fűnyírás, sövényvágás, őszi kerttakarítás melléktermékét tegyék a kapum elé. Azóta intézményesen is elhordják a szemételszállítók, a zöldhulladékot, de az időpontokhoz van kötve, ezért kényelmesebb nekem átadni. Mivel ez olyan nagy mennyiség, hogy házi módszerrel irdatlanul sok időt venne igénybe az aprítása, a nagy részét nem aprítom. Kétféle megoldást alkalmazok.
Első megoldás: Közvetlenül a fák alá hordom (néha ezt a műveletet maguk a szomszédok végzik el) Ha nincs aprítva, a természet erői lassabban tudják elbontani, de nekem nem ez egyáltalán nem sürgős. Sőt, ha tovább tart a folyamat, ez azzal a haszonnal jár, hogy tovább marad takarva a fák alatt a talaj. A réteg vastagságától függően, 1-3 év amíg a talaj szintjére roskad a gallyréteg. Ezt a megoldást láthattad a májusi fotómon. Június közepére ez így néz ki:



A fotón látható, hogy a csalán ember magasságúra nőtt. Ne értsd félre, nem azért hagytam ilyen magasra nőni, mert ez volt vele a célom. Hanem azért, mert nem volt időm levágni. Viszont érdekes tapasztalatokkal gazdagított ez a szükséghelyzet.
1. A csalán tápanyagjelző növény, magassága, bujasága mutatja, hogy igen jó a tápanyagellátása a fák alatti talajnak. Melyet kizárólag az ágtakarásnak köszönhetek, hiszen egyéb tápanyagpótlásban nem részesülnek a fák.
2. Május végén iszonyatosan betetvesedett a csalán. Ha nincs ott a csalán, a tetűk a fán szaporodtak volna el. Így mondhatnám csökkentették a fákat érő tetűterhelést. Megjegyzem mikor ezeket a sorokat írom, már a tetűkoloniákat megszüntették a természetes ellenségeik. Teljesen tetűmentes lett a csalán. Ez esetben is látszik milyen gyönyörűen működik a természet önszabályozó képessége.
3. Mint azt Bálint gazda is kihangsúlyozta, a gyomok károsak, mert nedvességet és tápanyagot vonnak el a haszonnövényektől. Ennek ellent mond az én csalánom. Ugyan is a növényekben két irányú szállítás zajlik. Egyik a gyökérből fel a levelek felé, míg a másik a levelektől le a gyökérbe. Ilyen aszályos időben amikor a talaj teljesen száraz, a harmatot a csalán leveleivel összegyűjti és lepumpálja a gyökérnek. Ez a magyarázata annak, hogy miért tud ilyen szépen fejlődni a csalán ebben a száraz forró júniusban.
Második megoldás: Bedepózom olyan helyre ahol nincs útba, kerítés mellé, vadon növő fák alá ahol nincs haszonnövény. Ezt a módszert akkor alkalmazom, ha kivágok egy nagyméretű fát mellyel nagy mennyiségű ág keletkezik. Vagy tüskés ágaktól kell megszabadulnom. Pl. vadrózsa, tűztövisbokor stb. Aztán néhány év múlva, amikor már a korhadás olyan állapotba hozza, hogy rálépve ropogósan törik, akkor áthordom a gyümölcsfák alá. Ott szépen a talajba dolgozzák a gombák, a mikroorganizmusok. Erről is készítettem egy fotót:



A Nagymarosi telkemen a vadrózsabokrokat, tüskés szilvafahajtásokat a bálványfák közé, mint egy kalodába, hordtam. A bal oldali kalodát tavaly töltöttem fel, azóta felére esett össze, a középsőt a múlt héten. Az még zöld. A jobb oldalira dobáltam a vastag ágakat, törzseket. A hüvelykujjamnál vastagabb ágakat külön kezelem. Levagdosom róluk a gallyakat, azok mennek a takarásba, a maradék vastag anyagot a kandallómban eltüzelem. Mert a vastagsága miatt igen lassan korhadna, másrészt ingyen van, így olcsóbb vele fűteni, mint gázzal.
Gallyaprítás kézzel: Baltával kb. 10cm-s darabokra vágom a gallyakat, úgy, hogy összefogok kötegbe akár 300 vesszőt, utána azt egy aránylag egyenes felületű farönkön összevágom. Erre a célra én egy 800gr-s üvegszálnyeles baltát használok. Ez a méret vált be legjobban.



Ezt a módszert kétbalkezeseknek nem ajánlom, mert levágják vele a kezüket. Normális kézügyességgel bíró erős kezű embert nem érheti baleset ha, vigyáz arra, hogy a fogó kezétől min. 10cm távolságra vágjon és akkor már nem tud annyira melléütni, hogy megsérülhessen.

Gallyaprítás készülékkel: Ezek a 230V-s háztartási konnektorba dugható aprítók, mint hobbigépek, úri mulatságnak számítanak. Nekem is van két ilyen készülékem. Az egyik késes rendszerű. Ágaprításra nem vált be, éppen azon okoknál fogva, amit te is említettél. Viszont cefrekészítéshez, mint gyümölcsdaraboló kiválóan működik. A másik egy dobrendszerű aprító ez már termelékenyebb, de az előzőekben vázolt módszereim alapján nincs rá szükségem. Amúgy rögtön az első használatnál átalakítottam a bevezető nyílást, nagyobbra. Ezeket a készülékeket olyan 300-1000 m2 közötti kertekhez gyártják. Afféle státusz szimbólum. Az én kertjeim mérete: 1700, 6600, 7250m2. Ezen méretek mellett az ilyen hobbikészülékek csak játékszerek.
A retket nem tartom szupernek. Sok szempontból előnyös, de más retkek viszont más előnnyel rendelkeznek. Mivel túlságosan sokan kérnek tőlem magokat, ráadásul a legkülönbözőbb időszakokban, néha olyanokat is melyek kereskedelmi forgalomban potom pénzért megvásárolhatók, azt vezettem be, hogy mindenkinek küldök magokat a Terra fórum magcsere akcióján keresztül. Küldök egy meghívót számodra.




2017.05.14. MÁJUSI ÉRDEKESSÉGEK


Általánosan bevett szokás, hogy a gyümölcsfák metszése, a sövények nyírása során keletkezett nyesedéket, a szabadban elégetik. Ezzel a kis írásommal is azt próbálom bizonyítani, hogy az ág és gally olyan érték, amit nem szabad a gyümölcsösben elégetni. Egyrészt az égetés több munkával jár, mint a fák alá szórni. Másrészt azt a tápanyag mennyiséget ami keletkezik, a fák szívesen elfogadják. Az égetés amúgy is csak egy rossz szokás. A Csalogány utcában, ahol lakok, nagy divat volt az égetés. Míg nem, Svájcból, hazaköltözött egy idegenbe szakadt hazánkfia. Aki rögtön kihívta a tűzoltókat, ha valahol füstöt látott. A harmadik ilyen szirénázós kivonulás után megszűnt az ág és lombégetés. Azóta a szomszédok, hozzám hordják a nyesedéküket, melyet a sajátommal együtt a fáim alá hordok. Áprilisban ez így nézett ki:



Május elején a letakart sáv már az alul látható képet mutatja. A biokertészek azt mondják, a csalán jelzőnövény. Ahol burjánzik a csalán ott tápanyagbőség van. Pedig se műtrágyát, se állati trágyát nem használok. A takarás 2 éve készült. Eléggé összeesett, ezért tud a csalán kihajtani az ágak közül. Ami nem is baj, mert a csalán sokrétűen hasznosítható. Miután lesarlózom, megszárítom teának, de jó még permetezésre, trágyázásra, mulcsozásra, és főzelékként is kiváló étel.



Ha ezt a takarást egy év múlva, három éves korában lefotóznám, akkor már teljesen a föld szintjére korhadt állapotot láthatnánk, mert a természet végzi a dolgát. Lebontja és így tápanyaggá válik, az ami három évvel azelőtt még hulladéknak számított.
Az idén rekordtermésre számítok a gyümölcsösömben. Ha így lesz, akkor majd teszek fel képeket ugyan ezekről, de már termésben lévő fákról.

Ha május, akkor ciripelnek a cinegefiókák az odúban, de a cinegék élete se gond mentes. Amint munkálkodok a kertemben hangos kopácsolást hallok. Nézek a hang irányába és mit látok? Harkály úr az odú bebújó nyílását nagyobbítja szorgalmasan. Elzavartam, de később visszasettenkedett és ismét kopácsolt. Ezzel elszórakoztattuk egymást egy jó darabig, míg feladta és elrepült, de ahogy ismerem, amint eltűntem a kertből, vissza repült folytatni gonosz tettét. Féltem a kis cinegéket, mi lesz velük, ha bejut közéjük a harkály? Azt már látom, hogy a harkálynak is ki kell helyeznem egy odút és akkor talán nem bántja a cinegéket.
Amíg a harkály visszaérkezésére vártam, kifigyeltem a cinegeszülők tevékenységét.

1.Fázis. Megérkezik cinegeszülő a táplálékkal:



2.Fázis. bebújik az odúba:



3.Fázis. Miután átadta fókáinak a porciókat, kibújik, távozik és ez a folyamat ismétlődik meg két percenként. :



Utóirat, két nappal később:

Tegnap egész nap esett az eső. Nem tudtam a kertben dolgozni. Távollétemet kihasználta a Harkály. Megkereste az odú gyenge pontját. Miután a bebúvó nyílásnál az odú fala vastagnak bizonyult, ott a kopácsolását abbahagyta. Az odú hátsó falát viszont ki tudta bontani, mert annak anyaga vékonyabb volt. Amikor az odút készítettem ilyen igénybevételre nem számítottam.



Ma reggel gyanúsan nagy csend fogadott az odú körül. Amikor megláttam munkájának eredményét, rögtön tudtam nagy baj történt. A kis cinegék eltűntek. Felfalta őket a harkály. A cinege család tragédiája után cinegeanyuka egy egész napig fütyülte a hívójelzéseket, a már nem élő fiókáinak.


2017.03.04. ÖKOTERMESZTÉS TOPIK, TERRA FÓRUM


Érdekes hozzászólások keletkeztek abból a kérdésből indultak ki, indokolt-e az ökotermesztésben permetezni?

kedvescimbora:
Igen, néha a mérgekhez kell nyúlni, mint ahogy az ember is használ orvosságot. pl. fogászati kezeléskor én is kérem a fájdalomcsillapító injekciót, de ez rendkívüli eset. Azért itt se mindenképpen az orvosok utasításai szerint muszáj eljárni. Karácsonykor eltörött a fogam. Egy pesti klinikán tudtak az ünnep után rögtön fogadni. Ahol egy tanár a klinika vezetője. Azt kértem a tanár úrtól, ha kikapja a fogam maradékát, rögtön ültessen be helyette egy műgyökeret. Ez azzal járt, hogy az álkapcsomba fúrt egy 4 mm átmérőjű furatot és abba belecsavart egy menetes valamit, ami majd az új fogamat képes tartani. A tanár úr azt kérte, három óra múlva adjak magamról életjelet és kaptam fájdalomcsillapító tablettákat, mondván szükségem lesz rá, ha elmúlik az injekció hatása. Ez így történt. Közben hazaértem Kaposvárra. Lefeküdtem aludni. Egy óra múlva arra ébredtem, ráz a hideg és iszonyatos fájdalmaim vannak. Eszembe se jutott, hogy a kapott tablettákhoz nyúljak. Felmentem a kertembe, ahol hó, erős fagy, viszont szikrázó napsütés fogadott. Az első gondolatom az volt, szükségem van D vitaminra a csont gyógyulása miatt. Amikor a kert végéhez értem, ahol az erdő kezdődik, jött a második ötletem. Megkértem a diófámat segítsen. Átöleltem jó erősen és hangosan azt mondtam neki. Öreg diófám! 30 éve én adtam neked életet. Nagy, Erős fa lettél, adj most vissza az erődből annyit, hogy meggyógyuljak és ne fájjon a fogam helye. Ezt még egyszer megismételtem, aztán lementem a kertből. Kevesebb, mint öt perc alatt értem le, de mire leértem, elmúlt a fájdalmam és a hidegrázás. Többet nem is jött elő. Ezt nehéz emberi aggyal megérteni. Már azt se tudom, egyáltalán honnan jött az ötletem? Isteni sugallat, vagy csak a természetes ösztönöm sugallta, mit csináljak? Ezt én se értem, a tablettákban gondolkodók, meg főleg nem. Ha beszedem a fájdalomcsillapító tablettákat, mint a nevében is benne van, csak csillapította volna fájdalmam. Az én módszerem viszont meg is szüntette. Azért ez nagy különbség. Visszatérve a növényekre, ott legalább akkora különbség van, hogy vegyszer vagy a természet hat a növényekre? Ezt a példát azért hoztam fel, mert az ökológiai termesztés lényegét is hasonló megközelítésben lehet megérteni.

tgwh :
A fájdalmad amúgy is elmúlt volna, a gyógyszer sem úgy szüntette volna meg, hogy pl. két hét múlva ismét fájt volna.
Ezért nem szeretem a fájdalomcsillapítót, nem tudom, hogy a gyógyszertől múlt-e el a fejfájásom, vagy magától, és a gyógyszer nem ért semmit. Na de azért ha már reggel óta fáj, akkor délután csak megeszem azt az egy gyógyszert...

Kedvescimbora:
A fejfájás csak egy tünet. Annak oka van, amit jó lenne felderíteni. Legtöbbször az életmód. Amit ez a hülye globális világ rákényszerít az emberiségre. Sokkal egyszerűbb lenyelni egy tablettát, mint a fejfájást kiváltó okot megszüntetni. Pedig magát az embert a teremtő jól kitalálta. Ezer dologgal védi magát, ha még ez se elég, hibaüzenetet küld. mint pl. a fejfájás. Ha ezt a homo sapiens felülbírálja, akkor ez ellen a jó isten is tehetetlen. Ez így van a növényekkel is. Minden növénynek van védőmechanizmusa, ami működik, ha a kertész nem teszi tönkre, azzal, hogy ő okosabb a természetnél és azt felülbírálja. Mert a haszon mindenek fölött. Az egészség nem számít. Akár növényi, akár emberi egészségről van szó. Bár ez a kettő összefügg egymással. Botorság lenne külön kezelni.


2017.02.22. HÁZ A TERMÉSZET ÖLELÉSÉBEN.


Amikor Szilárd barátom nálam járt, lelkesen mesélte, ő bizony vályogházat épített.Pontosabban földtéglaházat. Az építőanyagot hozzá egy prés bérlésével a telkének talajából nyerte. No, ezzel ugyan csak felcsigázta az érdeklődésemet. A héten lehetőségem adódott viszonozni a látogatását. Az első meglepetés akkor ért, amikor kiszálltam az autóból és pillantásom a házára esett. Mert a képzeletemben a vályogházhoz egy alacsony építésű, kisablakos falusi vagy tanyasi ház képe társult. Melyben gyermekkorom egy részét töltöttem és melyhez hasonlókat manapság már csak a skanzenekben lehet látni. Itt viszont egy mai kornak megfelelő méretű épület áll, kényelmes méretekkel, világos belső terekkel és mégis ugyanazt a melegséget árasztja, mint azok a gyerekkoromból ismert tanyasi vályogházak. Körülötte a tágas kert, a szomszédos erdő nyugalma, a vidéki élet gondtalanságának, szabadságának érzését kelti. Ez olyan érzés melyet a városok házrengetegében élve nem lehet átélni. Éppen egy rumlis nap után közvetlenül a munkahelyemről érkeztem, tele volt a fejem a meg nem oldott problémákkal. Amint beléptem a kapun, mint ha kicseréltek volna. Lelkem az előbb említett gondtalanság és szabadság érzésének hatása alá került. Az első pillanattól kezdve olyan otthonos érzésem volt, mint ha hazaértem volna.



Egy közelebbi fotó a d-ny-i oldalról nézve, a derék vadász és egyben házőrző vizslával. A bejárat előtti tornác, nem csak hangulatos, de igen praktikus is. Fedele védi esőtől, naptól az alatta elhelyezett asztal mellet ülőket.



Hazafelé menet azon gondolkodtam, milyen címet adjak ennek a bejegyzésnek. Az első ötletem az volt, hogy az álmok háza. Mert úgy gondolom, Szilárd a birtokának építésében valóra tudja váltani vágyait, álmait. Kevés embernek adatik meg ez a lehetőség és még annál is kevesebben tudnak élni vele. Ezen agyalogtam, miközben kiértem a főútra és megszólalt a telefonom. Egyik mérnök kollégám hívott a cégtől. Beszámolt az éppen aktuális problémákról. Ezzel véget ért a kellemes varázs és visszazuhant a lelkem azon állapotba, mielőtt Szilárd birtokára léptem.

2017.01.11.KEZDJÜK AZ ÉVET KERTÉSZKEDÉSSEL!


Régi tervemet sikerült valóra váltanom év végén, év elején. Oltványaimat eddig színes drótokkal jelöltem meg, ami jól is működött amíg 10-20 oltványom volt, de miután elkerültem a 200-t, azzal a problémával kerültem szembe, hogy a kis fák fejlődését csak úgy tudtam figyelemmel kísérni, ha magammal vittem a színjelöléses térképet. Kb. úgy néztem ki a kertben, mint egy bóklászó turista, aki eltévedt és próbálja a látképet összevetni a térképpel. Ezért vásároltam egy betűbeütőt, vágtam ki alumínium lapocskákat és ezekre ráütöttem a fajtaneveket. A gyári dobozból kiválogatni a soron következő betű beütőjét igen lassan ment. Ezért egy falapra lyukakat fúrtam és beleállítottam a beütőket ABC szerint. Így már gyorsan el tudtam készíteni a táblácskákat. Ezután nem lesz más dolgom, mint elolvasni a kis táblácskát, ami lóg a fán.



Érdekesség képpen, a teljesség igénye nélkül közlöm a gyümölcsész szempontból értékes alma-körte gyűjteményemet. Melyek oltóvesszőit az elmúlt két évben csere-berével a gyümölcsésztársaktól, munkatársaktól kaptam. Aztán beleoltottam az általam magról vetett alanycsemetékbe.

ALMÁK:
Szentiványi, Édes alma Őrségből, Batul több helyről (4 féle), Nagy nyári piros alma, Simonfi Piros, Budai Domonkos, Pónyik, Masanszki, Sikulai, Finom őszi alma Kaposvárról, Csúcsos édes Zselickisfaludról, Korai apró édes Kaposvárról,
ős Jonathan Zselickisfaludról,Téli Pogácsa, Nyári Cirmos Pogácsa, Ős Delicsesz több helyről, Tökalma, Török Bálint, Jeges alma

KÖRTÉK:
Hébér körte több helyről, édes körte Patcáról, Clapp kedveltje, Clapp kedveltje magonc változat édesanyám kertjéből, Téli esperes, Pirosbélű, Arabitka, Búzával érő Sárazsadányból, Vörös körte Máriahalomból, Cukor körte Zselickisfaludról, Császárkörte Agastyánból, Téli esperes, Édeskörte Galgagyörkről,Óriáskörte Hosszúrétről, körték Erdélyből Kolozsvárról, Fickópatakról, Lila Körte Ócsáról, Finom aug.-ban érő körte Kaposvárról
Lap tetejére