Blog2013

2013.12.15.VÁLASZ GABIKA TANÍTÓ NÉNINEK


Aki a következőt kérdezte:
Van egy 600 négyzetméteres kertünk, rajta akkora gazokkal, hogy úgy kell kihuzigálni őket, mint a répát. Szeretnénk benne valamit termeszteni. Szerinted a gyomtalanítás után mit ültethetnénk erre a telekre? Időhiány miatt csak hetente pár órát tudnék vele törődni.

600m2-s kert túlságosan nagy annak akinek csak néhány órája van hetenként rá. Ha gyümölcsfákat ültetsz, akkor csak a fűnyírás, metszés permetezés és a gyümölcs leszedése igényel időt. Ez belefér heti néhány órába. Sajnos csak 6-8 év múlva fognak teremni fáid. Jelentős mennyiségű termésre 10 évet kell várni. A zöldséggel más a helyzet. Az munkaigényesebb, mivel azt minden évben újra kell vetni. Ha módod van a talaj felszántatására az nagy előny. Ha kézzel kell felásóznod az már önmagában több heti munkát ad. Azonkívül trágyázni vagy komposztozni is kell. Illetve rendszeresen gyomlálni és nagy melegben, öntözni kell a zöldségeket. Mivel homokos talajod van az nem tarja meg sokáig a vizet.Természetesen termelhetsz tormát is, de mit kezdesz annyi tormával? Egy családnak 1m2-nyi torma is bőven elég. Megjegyzem ha teleültetnéd a kerted tormával eladás céljából azzal is lenne bőven munka. Nem véletlenül vetnek füvet sokan a kertjükbe és ültetnek tujákat. Annak a gondozása tényleg néhány órát vesz csak igénybe. Azt javaslom ültess gyümölcsfákat és közé kb 25-50 m2-nyi mindenféle zöldséget. Egy év alatt kitapasztalod mennyire futja az idődből és a következő évben növeled vagy csökkented a bevetett területet.
Erre válaszolva megírta, hogy egy kertje már van a házuk mellett, így más ötlettel próbálkozok:

Nekem is két kertem van. Mint azt korábban 2013. 07. 13.-án Sándornak válaszként írtam. A lakóházam telkén termelem a kényes növényeket, amiket rendszeresen öntözni kell. Pl. az uborkát minden nap, a paprikát, paradicsomot hetente egyszer. Illetve ezeket mindennap szedem is. A paprikát, paradicsomot naponta frissen esszük, az uborkát pedig minden nap szedni kell azért, hogy ne nőjön túlságosan nagyra, mert lóuborkát senki se szeret télre eltenni. A külső telkemen krumplit, hagymát, céklát, sárgarépát, babot, pasztinákot, petrezselymet, téliretket, csicseriborsót, kerekrépát termesztek, mert azok a vetés után csak takarást igényelnek, más munka nincs velük. Ide hetente egyszer megyek ki, krumplibogaras időszakban kétszer, mert a lárvákat és bogarakat, ha rendszeresen leszedem, akkor nem tudnak felszaporodni. Ilyenkor 3-4 órát dolgozok. Kaszálok is és teregetem a sorok közé. Az éppen érő gyümölcsökből is viszek haza. A két telkemen 60-80 kisebb, nagyobb gyümölcsfám van. Ilyenformán folyamatosan érik gyümölcs és zöldségféle az egész vegetációs időszakban. Mivel a tormáról volt szó, tormám is van mindkét kertemben. Az nem igényel gondozást. Pl. az itthoni kertemben a körtefa köré ültettem vagy 10 éve. Húsvétkor kiszedek belőle néhányat a hímes tojáshoz, de úgy nem tudom kihúzni, hogy ne törjön le róla egy darab, ami tavasszal újra hajt. Így azt sohase kell ültetnem. Nemsokára karácsony lesz. A karácsonyi menü nálunk minden évben római tálban párolt zöldség, tetején halszeletekkel. A hal a húsevő vendégeim miatt kerül bele. A zöldséges tálat én készítem, míg hozzá az én drága feleségem tormamártást főz. E két alkalmon kívül nem fogyasztunk tormát. A téli savanyúságok ízesítésére viszont teszünk az üvegekbe néhány szeletet. Kedves Gabikám egyéb ötletem nincs, azt javaslom, amit leírtam csináld utánam. Javaslom még a vegetáriánus táplálkozást is, ha egészségesen és költségtakarékosan akarsz élni. A kertészkedés anyagi hasznáról nem sokat tudok mondani, mert esetemben nem úgy jön szóba mint jövedelemtermelő elfoglaltság.A szakmámban a sokszorosát kerestem mint amennyi pénzügyi hasznot a kertészkedés hoz. 55éves koromra eljutottam addig, megengedhetem magamnak, hogy másodállás helyett kertészkedjek. Írod, hogy szeretnél kertészkedni. Elgondolkodtam a szeretek szón. Mint ahogy az anyuka se teszi fel a kérdést magának, szereti-e óvodába vinni a gyerekét, én se meditáltam azon, hogy pl.szeretek-e cukkínit vetni, vagy éppen ásózni? Ezt a kötelességet szabta rám a föld, hát csinálom, amíg erőm engedi.
Kérdezted még, hogy zenéim máshol a neten hallhatók-e? Élőben szoktam muzsikálni. A honlapom kezdőoldalán csak kettő, az önéletrajz alatt egy szerzeményem hallható. A múlt héten üzemi mikulás voltam. A gyerekeknek is szerkesztettem egy dalt arról, hogy miről ismerik fel az igazi mikulást és az ő krampuszát, ha szembejön velük az utcán:

Létezik olyan ember ki ne szeretné a mikulást?
Készítettünk róla egy videót. Kattints a képre a letöltéshez!




2013.08.20.EGY KIS BARÁTKOZÁS, EGY KIS SZÓRAKOZÁS


Az elmúlt hónapnyi időszak három jeles eseményét emelném ki.
1. NÉMET VENDÉGEIM ÉRKEZTEK. Mathias Schilling és családja. Mathias (magyarul Mátyás) megígérte, ha Magyarországon jár, megnézi a kertemet. Sajnos a kíméletlen forróság miatt a kert lehangoló látványt nyújtott, viszont a hűvös sör annál inkább jól esett. Gyorsan elszaladt az idő. Egy órás látogatásra készültem, de öt óra lett belőle. Azt korábban is tapasztaltam, hogy a németek szívesen múlatják az időt jó társaságban, jó sör kortyolgatásával. Ezért előrelátó voltam és behűtöttem két láda sört, de nem fogyott mind el. Mathiasról annyit kell tudni, hogy egy ugyanolyan aeroszol palackgyárban dolgozik Németországban mint én itthon. A felesége tanárnő és a gyermekei igen fegyelmezetten viselték a vendégeskedés terhét.




2.FIATAL BARÁTAIM, HOGY HONNAN JÖTTEK? A kezükben látható tábláról leolvasható.



Egy közeli felvételt is készítettem, hogy jobban olvasható legyen.



Egyúttal az idei madárodúkarbantartást is elvégezték fiatal barátaim. Köztudott, hogy a gyümölcsfákra helyezett madárodúkat évente tisztítani kell. Ime a tartalma, kiborítva.



Igy néz ki esetünkben egy kertnézés. Olyasmi, mint egy erdei erdei iskola.



3. SZENNA PACK BÚCSÚBULI. Egy olyan ötletem támadt, hogy a tulajdonosa által csődbe juttatott cégünket, egy a dolgozókhoz méltó bulival búcsúztassuk el. A kivitelezés a szakszervezet szervezésében történt. Le a kalappal előttük! Semmi költséggel maradandó élményt szereztek a 70 nosztalgiázó dolgozónak. Én egy 50 perces paródiaműsorral köszöntem meg, hogy 25 éven át hallgatták a muzsikálásomat. Szimbólikusan Szennapackos egyenruhában léptem fel:



Shwműsoromban divatbemutatót is tartottam, az új cégünk trendi divatot képviselő egyenruha kollekciójából. ( köpeny, sapka, szemüveg, füldugó, cipő) Topmodel Nagyné Orosz Gabriella, művésznevén Nyuszóka.



A bulit a tókaji parkerdőben tartottuk, családi piknik alapon.



Ezt a fotót a hangulat ilusztrálása miatt töltöttem fel.



Két komoly, nagy tudású szakács készítette a menűt. egyiket sikerült lencsevégre kapnom, munka közben. Bogdán Sándornak hívják. A buli helyszínén az erdei tisztáson találtunk árvégű fülőke gombát, amit számomra a tárcsáján azonmód megsütött. Sőt azt is megígérte, hogy nekem mint vegetáriánusnak a legközelebbi bulira gombamenüt készít, melyhez előzőleg gombát gyűjt. Sanyiról el kell még mondanom, hogy erdőtjáró, jó termőhelyeket ismerő gombász.



A bulira olyan régi kollégák is eljöttek, akikhez az internet segítségével több száz km-re is eljutott a buli híre. Eljöttek, mert úgy érezték közöttünk van a helyük.



No és akadt olyan is, akinek, ez egy fárasztó nap volt.






2013.08.01.VÁLASZ LÁSZLÓNAK


Kedves László!

Az én drága feleségem is rendre panaszkodik paprikaültetés után, a föld alatt settenkedő valamire. Nem láttam még, de sejtem, hogy vakond lehet, mert nem rágja el a növényeket mint a pocok, csak túrása által a felszínre kerülnek a frissen elültetett palánták. Ilyenkor gyakran kell őket visszadugdosni. Amikor már beerősödött a paprika, nem okoz kárt. Azt nem tudom mit csinál ilyenkor a föld alatt vakond úr, de semmi se utal jelenlétére. Egyszer én is kaptam egy elemmel működő riasztót egy boltos ismerősömtől kipróbálásra, de nem használt. Az idén káposzta kiültetésnél megtréfáltam vakond urat. A következőképpen jártam el:
1.Egy ásónyi földet kiemeltem
2.Az így keletkezett kis gödör oldalát körberaktam friss bodzahajtásokkal és levéllel.
3.Szórtam bele komposztot és betemettem a gödröcskét.
4.A közepébe elhelyeztem a tejfölös pohárban előnevelt káposztapalántát.
5.Jól beöntöztem.
Egyet se túrt ki. Nem szereti a bodza erős illatát.
Mesélek még egy történetet. Úgy három hete levettem a takarást a zöldborsó után maradt üres helyről. Tarlórépát vetettem bele. Nekiálltam az ásózásnak és mit látok? Tele van a terület pajorral. A talaj felső 2 cm–es rétegében tartózkodtak tömegével, 50-60 db/m2 sűrűséggel. Ilyet még sohase láttam eddig. Összeszedtem őket a tyúkjaimnak, imádják csipegetni. Akkor eszembe jutott milyen jó lett volna egy pár vakond segítsége.
Ugyan azt teszem a bagolylepke hernyóival mint amit előző jegyzetemben a poloskákról írtam. Ha elszaporodnak leszedem őket. Bár a paradicsomnál még nem okozott említésre érdemes kárt. Így ezzel nem foglalkoztam. A gyümölcsfáknál viszont tapasztaltam néha egy-egy gócot, ahol kikeltek a peték. Leszoktam vágni az ágvéget hernyókkal együtt és műanyag zacskóba teszem, majd a kukába dobom. Jobb ötletem nincs ennél, ami a vegyszermentes módszereket illeti.

2013.07.28.VÁLASZ MAGDOLNÁNAK


Kedves Magdika!

Hálaistennek nem vagyok vegyszerekhez értő ember. Ezért lettem biokertész. Véleményem viszont van az ügyről. Ahol villamosmérnökként dolgozok, az egy nagy multinak a gyára. Minden vegyipari termékről, még a szappanról is be kell tudnunk mutatni a termék biztonsági adatlapját. Különben nem használhatjuk Minden egészségügyi adatnak a szer adatlapján kell lenni. Ha megnézed a dithane adatlapját:
http://www.dowagro.com/hungary/eu/hun/hu/pdf/dithane_m-45_msds.pdf

Minden tücsköt-bogarat találsz rajta, még olyat is ahol be lehet jelenteni az általa okozott baleseteket. Viszont az É.v.i. adatokat ami a legfontosabb, nem közli. Mit gondolsz miért nem? Azért, hogy ne lehessen rajtuk számon kérni semmit. Ha belegondolsz, mennyire lehet mérgező egy permetezés után? Ha azt írják 30 nap, utána a felszívódó szerből nem marad vegyület a növényben? Dehogynem, csak arról nem szól a fáma. Ráadásul mennyire kell lebomlani a vegyületnek, hogy azt mondhassák, fogyasztható a termény? Amikor már a nulla feletti érték is mérgező. A GMO kapcsán láttuk milyen gátlástalanok a vegyipari gyárak. A profitért akár az egész világot elpusztítják, ha érdekük úgy kívánja.Ezeket az időket ezek a gyárak találják ki. Ennyire lehet megbízni azoknak az ÉVI adatoknak amit a szer dobozán, vagy leírásában látsz. Ha nem egyforma, az a kérdés melyik hazudik kisebbet vagy nagyobbat? Ha megkérdezel egy növényvédelmi szakembert, azt fogja mondani, amit a vegyszergyárak hazudnak. Hiszen ő is a mérgekből él.

Én igen keveset permetezek. Gyümölcsöt néhány alkalommal évenként, de az utolsó 40-60 napban már nem permetezek egyáltalán vegyszerrel. Még akkor se, ha esetleg ez miatt terméskiesésem lesz. Annyival több fát ültettem, hogy ez bele van kalkulálva. Zöldségeket sohase permetezek.

Büdös bogár? Valószínű a vándorpoloskát érted alatta. Az a zöldből barnává fejlődő élősködő, mely ha veszélyt érez büdös váladékot képes magából kiereszteni. Én ha sokat látok leszedegetem. Alá Delmás doboz, felülről megüt és beleesik. Ennyire egyszerű.Ha kevés van nem foglalkozok vele. Ma kb. 20 db krumplibogarat találtam és mellette fele annyi poloskát. Azokat is leszedtem a bogarakkal együtt. Érdemes elgondolkodni a rovarvilág kárán, vagy hasznán. Amikor ez a poloska szívogatja a zöldségnövényeket, káros élőlény, gondolja a kertész. Mert azzal nem számol, hogy élete elmúltával teste belekorhad a földbe és humusszá változik. Ez által tápanyaggal látja el a termesztett növényeit. A természet körforgása így válik a kertész hasznára. Nem szabad túlságosan aggódni a kártevők miatt. Arra kell törekedni ne szaporodjanak el túlságosan, oszt kész.

2013.07.13.VÁLASZ SÁNDORNAK


Szia Sándor!

Mint írtam, a zöldséges kertem a városszéli telkemen 18x8m, az 144 m2 míg a lakóházam melletti közel ekkora, talán kicsit nagyobb. Ezt a kettőt gondolom hozzávetőlegesen 300, max 330m2-nek. Az idén vásároltam 60kg vetőkrumplit. Ebből ha csak hatszorosa terem mint amennyit elvetettem, az már 360kg. A zöldborsóm már letermett. Nem mértem meg mennyit, de viszonyításként úgy lehet számolni, hogy tavasszal 2,5 kg vetőmagot vásároltam hozzá. A múlt héten leszüreteltem vagy 15-20 db tököt és cukkinit. Pedig még nem is indult be mindegyik tő. Mivel ennyit képtelenek vagyunk megenni, felét anyámnak adtam, aki szétosztogatta a szomszédok között. Ráadásul Dénes barátom aki nagyon jó ember, barátsága jeléül hozott ajándékba vagy 3db-t, mert nem feltételezte, hogy van cukkinim.
Aztán még ültettünk kb. 75 dupla tő paradicsomot , melyek zöme jugoszláv és szív fajta. Ezek ember magasságúra nőnek. Remélem mindegyik dupla tő 2kg fölött fog teremni. Az már min 150kg. Szóval ilyen mennyiségeket hoz a kertem. Az uborkát nem említettem, mert az külön kategória. Az meghálálja az öntözést, ezért minden nap öntözöm. Ugyan is, az ubi szereti a párás levegőt. Ezenkívül sekélyen elhelyezkedő gyökérzetet növeszt, ami szintén sűrű öntözést igényel. Ha teljes gőzzel beindul az ubisorom, mely 14m hosszú, minden héten két vödör ubit terem. Ez azt jelenti, hogy hetente egy 8 literes kerámiaedény kovászos ubit tehetünk el télre. Mind ez mellet még közben rengeteget elfogyasztunk, mert igen szeretjük. A zöldséges menüpontban van róla kép. Azt te is láthatod, hogy ennyi zöldséget megtermelni és feldolgozni nagyon sok munkát és időt igényel. Ezért kevesen vállalkoznak rá.Ha körbe nézek a szomszédok között, senki se követi a példámat, amit meg is értek.
Az almafáimat az idén még nem permeteztem. A nyári almákat nem szükséges. A molyok annak csak jót tesznek, mert megkímélnek a ritkítás sok időt rabló munkájától. Ráadásul ha minden gyümölcs beérne ami a fán van, nem tudnék vele mit kezdeni. Két éve szerencsés helyzetben voltam, mert csődbe jutott a cég ahol főállásban dolgoztam és ráértem lekvárokat főzni. Tavaly újraindult a gyár, így idén már nem lesz rá időm.
A téli almáknál más a helyzet. Mivel az eltárolható, kár lenne ha a molyok tönkretennék. Jelenleg túlságosan sok termés van a fákon, ezért úgy lenne optimális, ha 1/3 részét esetleg felét,leennék a molyok, a többi viszont egészségesen megmaradna. Ezért néhány permetezést beiktatok. Insegar nevű permetszert szeretnék venni. Ez fejlődésgátló szer, de kis kiszerelésben nem árusítják. Sajnos itt az a szemlélet uralkodik, hogy a nagytermelőkért mindent, a kistermelő meg dögöljön meg. Ugyan ez van a vetőmagok esetében is. Holnap körülnézek a kaposvári piac gazdaboltjaiban. Nagy valószínűséggel Actara, Mospilan vagy valami hasonló szert fognak tudni adni. Nem fogom túlzásba vinni a permetezést. Max 2-3 alkalom elég lesz. Ez még mindig kevesebb mint a profi kertészek 10-12 permetezése és így a madarak számára is marad némi rovareledel.
Amennyiben nem védekezel a molyok ellen rendszeresen, egy idő után felszaporodnak. Ilyenkor nem segít más, mint a drasztikus irtásuk, aztán néhány év múlva már a szelíd növényvédelem is elég lesz.


2013.06.06.VÁLASZ NÓRINAK


Nórikám!
Kis helyen is sok mindent meg tudsz termelni. Ha jó minőségű a földed és szorgalmas vagy. Íme az egyik ágyásom amiről lekerült a tavaszi fólia. Fólia alatti növényeket nem szívesen fogyasztunk mert sok bennük a nitrát. A fólia csak az induláskor van rajta, később nincs rá szükség.


Itt rögtön adódik a kérdés hogyan növelheted gyorsan tápanyagdússá a földedet? A leggyorsabb módja, ha földdé érett trágyát vásárolsz és rögtön elkezded a talaj takarását. A trágya hatása rögtön érződni fog a termés mennyiségében, míg a takarás majd 4-5 év múlva. Komposztálást csak arra az esetre ajánlom, ha éretlen trágyát tudsz csak szerezni. Illetve a konyhai és kerti hulladék hasznosítására. A hétvégén takargatással foglalkoztam. Íme a paprika földjének befedése. A kép alsó részén a kiindulási felület, a középső részen a földdel betöltött, de még fedetlen, a felsőn pedig a betakart sorok látszanak.

Amint látod, a paprika betöltése után keletkező barázdát teljesen megtöltöttem fűvel. A burgonya esetén még nagyobb a barázda, oda rengeteg fű szükséges. Kb. egy teherautónyi füvet kaszáltam le és hordtam a kertemre tegnap és ma. Pedig csak a paprikával és a krumplival végeztem. Úgy lehet kalkulálni, hogy 300 m2 a zöldséges kertem, míg 3000 m2 hozzá a kaszáló, ami ellátja takaró anyaggal a teljes szezonban. Ha neked nincs ilyen arányban kaszálód, gyűjtsd össze az utcátokban a zöldhulladékot. Sokan örülnek, ha megszabadulhatnak a számukra értéktelen fűnyiradéktól és sövény nyesedéktől. Ezzel az irdatlan mennyiségű zöldanyaggal amit takarásnak használok elértem, hogy ezentúl nem kell trágyáznom a talajt, így is kiváló a minősége. A rotálásra irányuló kérdésedre válaszolva, semmiféle gépi munkát nem végzek a vegetációs időszak alatt. Sőt kapálni se szükséges. A krumpli és paprika betöltése után kapát már nem használok az idei szezonban. Jó minőségű humuszos földem van, felesleges lenne bolygatni. No meg időm sincs rá. Mivel azt is kérdezted mi a pénzkereső foglalkozásom, olyannyira nem titok, hogy az önéletrajzomban is szerepel. Villamosmérnök vagyok egy sprés palack gyárban. 25 éve.(Ha elolvastad volna a honlapomat tudnád)Így takarékoskodnom kell az idővel. Feleslegesen nem dolgozok a kertben. Csak mindig célirányosan.
Vissza van még arra a kérdésedre a válasz, hogy mekkora kertre van szüksége a családnak? Mi a feleségemmel vegetáriánusok vagyunk. Zömében gyümölccsel és zöldséggel táplálkozunk. Csak gabonaneműt és tejtermékeket veszünk. Így 300-400 kg krumplit, 100-150 kg paradicsomot, 100-130kg uborkát, 50kb cukkínit és minden egyebet (sárgarépa, petrezselyem, saláta, kukorica, bab, borsó, pasztinák,retek, hagyma, padlizsán) termelünk. A fiamnak is jut belőle, aki Pesten lakik és néha szoktam neki vinni ezt-azt, ha meglátogatom. Mind ezt gondos helykihasználással és jó minőségű, tápanyagdús talajban sikerül megtermelnem. Azzal módszerrel amiről ezen a honlapon olvashatsz.
Egy mondatba összefoglalva a lényeget, haladéktalanul állj neki a takargatásnak, késő őszig abba ne hagyd! Amikor valamelyik területed végleg leterem, ásd fel úgy, hogy a takaróanyag legyen beforgatva a földbe és télre is takard be a teljes felületet friss takarással. A kaszáláshoz mozgósítsd a férjedet. Ha nincs elég kaszálód, az se baj, kaszálni mindenhol lehet. Szomszéd, árokpart stb. Végezetül elvi segítséget adok, mi szükséges az eredményes kaszáláshoz:
1. Kasza. Ennek fontosságát nem kívánom magyarázni.
2. Csizma. Mert kaszálni a reggeli harmatban a legkönnyebb.
3. Zsák. Én nagyméretű, nagyszájú, erős műanyagzsákot használok. Ez azért előnyös, túl azon, hogy ingyen van, mert a munkahelyemen hulladékként keletkezik, könnyű vele a szállítás. Nem kell felemelnem, hanem a füvön végighúzom, mint a szánkót.
4. Arató pálinka. Bármilyen gyümölcsből készült házi főzésű pálinka alkalmas, a kaszáláshoz szükséges hangulat előidézésére.



2013. 06.01.BEINDULT A GYÜMÖLCSSZEZON


Először is egy adósságomat törlesztem. Imre Bácsi E-mailben visszakérdezett válaszomra:
"Akkor most hogy áll a helyzet? Nem gond-é a rengeteg gyanta, ami benne van, vagy esetleg túlságosan savanyítja a talajt? Milyen gondot okoz ebben a hirtelen tavaszi időszakban, kérlek, válaszolj ezekre."
Akkor válaszoltam és megígértem, küldök majd egy fotót ha virágba borul a fám. Kissé késve, de teljesítem ígéretemet. A fa állapotán nem látszik, hogy kárt tenne benne az örökzöldekkel való mulcsozás, annak ellenére, hogy az élete során sok ilyen eset fordult elő vele. Ez egy igen finom őszi alma. Szeptember közepe-vége felé érik. Időjárástól függően 200-300 kg körüli termésre számítok. Bárki jöhet, személyesen is meggyőződhet mind az alatta lévő mulcsról, mind az ágakon roskadó gyümölcsmennyiségről. Minden második évben terem. Jövőre pihenni fog.


Miután adósságomat letörlesztettem, térjünk át a főtémára. Kb három hete érnek a cseresznyéim. Az első érést a Münchebergi korai adta. A következő fajtát Szomolyai fekete név alatt vásároltam, de nem vagyok biztos benne, hogy azt is kaptam. Ízlett a seregélyeknek, mert hamar leszüretelték. Jelenleg a képen látható Bigarró Barló érik. Ez az első cserkó amelyiknek már igazi cseresznye íze van. Iszonyatosan tele vannak az ágak gyümölccsel, de a környéken mindenütt ez a helyzet. Ennek tudatában kérdezem. Ilyen cserkódömping mellett, a multi áruházakban miért nem kapható? Mert magam is tapasztaltam. Van ott banán, ananász, narancs meg minden, de cserkó az egy szem sincs. Na látjátok, ezért érdemes kertészkedni. Milyen jó dolog, hogy tavasztól év végéig egyfolytában annyi gyümölcsöt ehetünk, amennyi jólesik. S nem csak akkor amikor módunk van vásárolni és nem csak annyit amennyit a szűkös pénztárcánk megenged. Tegnap fotóztam kertemben. A fa alatt lévő magas fű senkit ne zavarjon, mint ahogy a képen látható Bigarrót se zavarja. Évente egyszer szoktam kaszálni. Többre nincs időm. Rövidesen odaérek, aztán a lekaszált füvet a fa alá terítem, ezzel kárpótlom őt a fű okozta kellemetlenségért. Még annyit teszek hozzá, hogy a fa még eddig sohase volt permetezve.


2013. 04.14. MI JÓ A NÖVÉNYNEK?


Imre Bácsi üzenete elgondolkoztatott: "A paradicsom nevelésénél írtad, hogy a kávézacc jót tesz neki. Megfogadtuk, be is vált. Van azonban még egy anyag, amit sajnálok akár a komposztba is tenni, ez a zöld tealevél. Lehet-e a zaccal együtt ezt is a paradicsom tövéhez rakni, vagy inkább csak a komposztba menjen?"
Azon gondolkodtam el, hogy Imre Bácsi milyen figyelemmel viseltetik a növényeivel szemben. Az a kis mennyiségű tea is érték számára, ha az növényei egészséges épülését szolgálja. Ez a szeretetteljes gondoskodás az, ami megkülönbözteti az amatőr kertészeket, a tömegterméket előállító profit szemléletű ipari termelőktől.
Bevallom őszintén nem emlékszek már a kávézaccos véleményemre, de most se tudok mást mondani. Minden növény amelyik halálával visszakerül a természet körforgásába az éppen élő növények életét segíti. Magyarul a növényi alapanyagokat vétek lenne a kukába dobni. Használjátok fel a kert talajtakarására, az ételmaradékot pedig komposztáljátok. Az, azért nem jó takarásnak, mert a házi kedvencek és a vadállatok széttúrják miatta a kertet. A szomszédaim már ismerik és talán meg is mosolyogják ebbéli törekvésemet, de arra azért sikerült őket ránevelnem, hogy ha tekintélyes mennyiségű növényi hulladékuk keletkezik, azt kényelmi okokból nekem adják. Éppen a második szomszédom hordta át a héten a tavaszi nagytakarításának hulladékát, amit az öreg őszi almafám alá terítettem.


Ez mintegy 30-35cm vastag takarást adott a fának. A diáklátogatóimnak meg szoktam mutatni, milyen ruganyos rajta lépkedni. Mint ha a heverőn ugrálna az ember. Azzal különbséggel, hogy ezt kár nélkül meg lehet tenni. Annyi bizonyos, szellős, viszont mégis erős árnyékot ad a takarás. S hogy a kérdésre is válaszoljak, Imre Bácsi nyugodt lélekkel szórd a paradicsomjaid alá a tealeveleket. Teát szinte minden növényből lehet főzni, én például gyógynövényekből főzöm. Ha a tea az ember egészsége számára előnyös, akkor biztos vagyok benne, hogy a növények számára úgyszintén.

2013. 03. 09. MIT TUD A KERÁMIAEDÉNY? Andrea kérésére- közkívánatra.


Amíg nem ismertük ezt a csodás találmányt, kovászos uborkát csak nyáron ettünk. A káposztás dézsában lévő savanyú káposzta felső rétegét pedig a tavasz beköszöntöttével állandóan mosogatni kellett anyámnak, mert, fehér lepedék vonta be, ahogyan ő mondta behernácosodott. Ezeket a problémákat a kerámiaedény mind megoldotta. Amikor elkezdtük a kerámia edényeket használni, már az első évben egy érdekes tapasztalattal lettem gazdagabb.
Abban az évben tele volt az összes kerámiaedényünk ubival, és jött a káposztasavanyítás ideje. Egyik edényt kiürítettem, azért hogy legyen hely a káposztának. A benne lévő kovászos ubit, a lével együtt átöntöttem dunstosüvegbe, és elhelyeztem a hűtőszekrényben. Láss csodát! Míg a kerámiaedényben hűtés nélkül is eláll az ubi tavaszig, addig a dunstosüvegben néhány hétig bírta csak. Ekkor döbbentem rá, a kerámiaedény tud valamit. Aki még nem ismeri, annak elmagyarázom röviden, miről van szó? A képen alul is látható égetett agyag, melyet szokás még kőedénynek is hívni, felső peremén egy körbefutó csatorna található. Ebbe a csatornába illeszkedik a szintén kerámia anyagú fedél. Miután a csatornácskába vizet töltünk, az légmentesen lezárja az edény és a fedél közti rést. Ezáltal az edényből nem tudnak kiszökni a savanyítás és erjesztés során keletkező gázok, melyeknek a tartósításban fontos szerep jut. Ez a vízperem, valamint a kerámiaanyag lélegző képessége a titka a kőedény jó működésének. Elődeink növényi magvak, zsírban sült húsok, gyökérzöldségek tárolására, is használták. Most a kovászos ubi és a savanyú káposzta elkészítését írom le, de ha a tisztelt publikumot érdekli, a gyümölcsök cukros, alkoholos tartósítását, vagy a gyümölcsborok kőedényben való készítését is napirendre vehetem.
Még az egészségre gyakorolt hatásáról is kéne néhány szót ejteni.Mint vegetáriánus jóval több zöldséget fogyasztok egy étkezéshez, mint a húsevők. Naponta látom az üzemi étteremben, hogy a felszolgált menühöz néhány szem ubi, vagy félbevágott almapaprika jelenti a savanyúságot. Ami érthető is, hiszen nagy mennyiség rendszeres fogyasztása esetén károsodna az emésztőrendszer. Viszont a tejsavas erjedéssel keletkező kovászos ubiból nyugodtan befalhatok háromszoros mennyiséget is akár, nem okoz az ecetes savanyúsághoz hasonló kellemetlen tüneteket. Ezen tapasztalatom alapján egészségesebb tápláléknak tartom a kerámiaedényben tartósított zöldségeket.




Kovászos ubi téli fogyasztásra:

Közepes nagyságú ubikat válogassunk össze. Gondosan mossuk meg, végeiket vágjuk le, majd hegyes késsel hosszában háromszor metsszük be. A kerámiaedény aljára tegyünk kapor, torma, fokhagyma, babérlevél stb. ízlésünknek megfelelő fűszeranyagokat. Majd töltsük meg az ubikkal. (elég beleszórni) Nagyméretű edény esetén iktassunk be, közbenső fűszerező réteget. A felső ubikat szorítsuk le méretre vágott kaporszárakkal. Az érési folyamat elindításához tegyünk a tetejére egy vászonzacskóba helyezett kenyérszeletet. Minden liter vízbe egy evőkanál (2,5dkg) sót feloldva, majd felforralva, lehűtve, töltsük tele az edényt, míg az a zöldséget ellepi. Ezt követően lefedjük az edényt és érleljük szobahőmérsékleten (25 °C) 48 órán keresztül. Utána távolítsuk el a kenyeret, fedjük le vízzárral az edényt, és tegyük hűvösebb helyre, pl. száraz pincébe.

Káposztasavanyítás:

Téli savanyításra szép, fehér, érett, keményfejű, káposztát válogassunk. Szabadítsuk meg a fejeket a külső levelektől, majd káposztagyaluval gyaluljuk le. Minden kiló gyalult káposztára 2,5 dkg sót számítja, sózzuk be, keverjük össze. Majd rétegenként az edénybe gyömöszölve, hintsük meg egész fekete borssal, babérlevéllel. Illetve szoktak még közé, birsalma és vöröshagymaszeleteket is szórni, kinek mi a gusztusa. Én kemény paprikát teszek közé. Mivel a káposztaeltevés késő ősszel, úgy mindenszentek körül esedékes, akkor már a közeledő fagyok miatt a kertben száron maradt és még be nem pirosodott fűszerpaprikák rendelkezésemre állnak. Ezt a kemény állagú paprikát a tejsavas erjedés kellemesen kesernyés ízűre érleli, amit én igen szeretek. Szóval mikor már minden az edénybe van döngölve, célszerű lécekkel leszorítani, és a fedelével lezárni. A savanyítás az első 4 napban 15-20 °C körüli hőmérsékleten történjék. Majd utána ennél hűvösebb tárolási hőmérséklet az ideális. Senki se lepődjön meg, ha az első napokban erős folyadékkiválás jelezné az erjedés beindulását. Állítsuk az edényt egy lavórba, így nem lesz vizes a környezetünk. Még annyi segítséget adok az előkészítéshez, hogy a savanyító edénybe a névleges literszám 1, 25-szörös szorzatával egyenlő mennyiségű friss gyalult káposzta döngölhető be. Pl. egy 30liter űrtartalmú edénybe 37, 5 kg gyalult káposztával lehet számolni. Még néhány praktikus szokás. A szelés után megmaradnak a torzsák. Ne dobjuk el! Felét együk meg úgy frissiben, a másik felét szeljük a káposztába. Télen én kimondottan vadászok ezekre a ropogós savanyú torzsaszeletekre. A szelés közben leváló nagyobb méretű leveleket, úgy egészben tegyük az edénybe. Jók lesznek töltött káposztakészítéshez a töltelék bebugyolálásához.

A termények menüpontomban is látható ez a kép. Télvíz idején így néznek ki az edények és tartalmuk, ubi, kapor, fokhagymagerezdek.



2013. 02. 25. MIRE JÓ A TARLÓRÉPA?


Horváth Csaba Felvetett egy okos gondolatatot az üzenőmben:
"Kedves Kertcimbora Tájékoztatásul elmondom, hogy annyira megtetszett a kőedénybe való savanyítás, hogy a káposzta mellé még savanyítottunk kerekrépát vagy ahogy hivatalos, tarlórépát. A Nagykanizsához tartozó Miklosfán nagy kultúrája van a savanyított répának. Az északabbra élő népek szintén fogyasszák salátaként."
Kedves Csaba, köszönöm tájékoztatásodat. Viszonttájékoztatásul elmondom, hogy én is termesztem ezt a hasznos zöldségfélét. Kerámiaedényben savanyítom, illetve nyersen is fogyasztom, úgy mint a retket szokás lesózva. Jó, hogy felvetetted. Talán közös erővel sikerül meggyőzni minél több kertbarátot, érdemes foglalkozni vele. Most a magvásárlás idején különösen aktuális a téma.

Nevét onnan kapta,, hogy aratás után a parasztok a tarlóba vetették. Ezzel finom ételhez, valamint állataik számára olcsó takarmányhoz jutottak. Termesztése rendkívül egyszerű, A magot a fellazított talajra szórva és sekélyen belegereblyézve, megöntözve, sikeres kelésre számíthatunk. Ha meleg az idő, árnyékoljuk fűtakarással, semmiképpen se hagyjuk kiszáradni. A hagyma, krumpli letermése után az amúgy üresen maradó terület hasznosítására kiváló másodvetemény. Augusztusi vetés után októbertől szedhető, de földben hagyva, lombbal betakarva az enyhe telet is átvészeli. Így ősszel a betakarítását nem kell elkapkodni. Én egy fehér színű holland fajtát, valamint a képen látható horpácsi lilát termesztem.
Minden pénteken kedvenc ételemet, a sütőben héjában sült krumplit sütjük vacsorára. Összetörve, bevajazva, füstölt sajttal. Természetesen lesózott lila hagyma és savanyú káposzta dukál hozzá. (és egy krigli habzó ser.) Ehhez a hagymához fekete retket is szelek, de mivel ebből már a készletünk kifogyott, kerékrépával helyettesítem. Az aromája is hasonlít kicsit a retekre. Savanyított állapotban, mint a savanyú káposztából szokás, isteni paradicsomos répa főzhető.



2013. 02. 19. VÁLASZ


Ónódy Miklós nyugdíjas ökotársam kedves levelére válaszolok melyben tanácsokat kért tőlem, és a következőket írta üzenőmbe:
„az elmúlt évben kialakított kertrészen a ráhordott falevelekkel, fűnyesedékkel, egyéb lekaszált növényzettel mulcsoztam a mocsári talajt.”
Ezt nagyon jól tetted. Buzdításképen mesélek egy idevágó történetet. Dénes kertbarátom akivel az index kertészeti fórumán ismerkedtem meg, egy alkalommal eljött hozzám aprítógépet vásárolni. Amiből aztán semmi se lett, viszont megnézte a kertemet és a látottak annyira megfogták, hogy szenvedélyévé vált a felületi komposztálás, a mulcsozás. Nem csak a saját zöldanyagát, hanem az utcára kirakott zöld hulladékot, ősszel a lombanyagot is összeszedi hozzá. Szinte csodát művelt a rossz talajszerkezetű gyümölcsösével. A málnák és szedrek erős hajtásokkal és bőséges terméssel reagáltak a mulcsozásra. Mivel a kertjében nincs öntözési lehetőség, a tavalyi aszályos évet, mulcsozás nélkül, talán nem is élték volna túl málnái. Mára már ő is élharcosa lett a növényi takarásnak, és javasolja boldog-boldogtalannak a fórumon. Ne légy rest, kérd el a szomszédok növényi hulladékait, kerted meghálálja.
„felhalmoztam népes családom tavaszi/nyári/őszi tisztán konyhai hulladékát és betakartam 10 cm réteg iszappal. Három hosszabb 2 cm átmérőjű bergmancsővel biztosítottam, hogy ne robbanjon fel.”
Ezt nem egészen értem. Mi tudna felrobbanni? Olyan viccet már halottam, ha isten akarja a bot is elsülhet, de hogy a komposzt felrobbanjon, ilyet még nem hallottam. Az iszaptakarást se értem. Megfigyeltem, hogy a komposztrakás tetején a legfinomabb szerkezetű a komposzt. Azért, mert a legfelső réteg kapja a legtöbb oxigént, ami a biokémiai folyamathoz szükséges, valamint a komposztkészítő napszámosok, (rovarok, giliszták bogarak és egyéb élőlények) munkája ott a leghatékonyabb. A felhalmozott konyhai hulladékot gyűjtsd össze egy karámba, különben a szomszéd kutyák szétcincálják és további sorsát bízd a természetre. Teljesen felesleges és hátrányos iszappal lefedni.
„szeretnék a 8. héten kapormagokat (Hermes profipartner) szétszórni védő- és "szolgáltató" alapnövényként, amelyre majd magaságyat telepítek (11-12. hét) zöldségek termesztése céljából a kapor zöldhalmán.”
Minden kertben kell, hogy legyen kapor. Először vetni kell, de a következő években vetés nélkül is tömegesen kel, ha humuszos a talaj. Én uborka ízesítésére használom, védő és szolgáltató funkcióját nem tudom értelmezni. Bio szakkönyvekben szoktak ilyesmikről elmélkedni olyan könyvírók, akiknek pénzszerző ambíciójuk van, kertjük viszont nincs. Így ők is csak olvasott anyagból dolgoznak.
Nem tudom miért szimpatikus számodra a drazsírozott mag? A termények menüpontomban láthatsz tavaszi retekről képet, ami közönséges, általam fogott magból termesztettem. Semmi hókusz-pókusz, mégis megterem.

2013. 01. 13. MIRE JÓ A TÖK?


Kezdő kertész koromban, kaptam néhány cukkinit Somogyvári Imre mérnöktársamtól, kivel egy irodában dolgoztam. Abban az évben olyan bőséges volt a termése, hogy nem tudott vele mit kezdeni, és a fagyok közeledtével jobbnak látta elosztogatni, mintsem a nyakán maradjon. Akkor még se ő, se én nem tudtuk, hogy a tökfélék a sütőtökhöz hasonlóan, a hűvös pincében januárig eltarthatók. Azóta minden évben betárolom a késő ősz tök és cukkinitermését. A tökfélék utóéréssel reagálnak a tárolásra. Héjuk megkeményedik, ami miatt nehéz meghámozni, de a húsa mint az érett töké, kifogástalanul felhasználható. (rántott cukkini, cukkinifasírt, cukkinis lecsó, főzelékek stb.)Jan 13.-án még 2db tök és 2db cukkini vár elfogyasztásra, amit a következő hetekben megfőzünk, mert tovább már nem lehet tárolni minőségromlás nélkül. A hőmérő szerint a pincében 7fok a hőmérséklet.


A tökmagot minden alkalommal félreteszem a tyúkocskáim számára. Amikor már a fagyok és a hó miatt nem tudnak a kertben kapirgálni, hegyes csőrükkel egymással versengve kapkodják fel. Egyszerűen imádják.


Apropó tyúkok. Az időjárás előrejelzést olvasva akár 40cm hó is eshet a jövő héten. Kinéztem az ablakon és látom, hogy már esik is, szép nagy pelyhekben. Nosza rajta! Megelőzve a havat, gyorsan felszaladtam a kertbe és szedtem nekik egy zsák tyúkhúrt. S amikor már a hó miatt nem jutnak zöldhöz, a búzatáplálékuk mellé, naponta kapnak belőle. Talán fölösleges hóbortnak tűnik ez a gondoskodás, de higgyétek el, szorgalmas tyúkocskáim ezt, egészséges tojással meghálálják.




2013. 01. 01. ÉV ELEJI UNALOMŰZŐ.



Boldog újévet kívánok! Kezdjük meg a 2013. esztendőnket! Így télvíz idején, a hosszú téli estéket, nem a butító Tv sókra pazarolva, inkább annál hasznosabb, kertészeti szakkönyvek olvasására fordítva. Éppen kapóra jött Csaba kertbarátom kérése: „Egy szép képes, nagybetűs gyümölcsfa könyvre vágynék. Tudnál-e ajánlani egy szép és hasznos szakirodalmat.”
Természetesen tudok ajánlani, azzal a kiegészítéssel, hogy ami szép és olvasmányos, mint a bulvár újságok címlapja, az annyit is ér. Aki gyümölcsös szakkönyvet kíván vásárolni, vagy kölcsönözni a könyvtárból, vegye először kézbe, próbálja megsaccolni könnyű vagy nehéz? Ha túl könnyűnek találja, tegye vissza a polcra. Mert a szakkönyvnek súlya van. Úgy fizikai, mint átvitt értelemben. Ha kellően nehéz a könyv, akkor nyissa fel és lapozzon bele. A második követelmény a gyümölcsös könyvekkel szemben, hogy a fajtaleírásokban, mint fontos szempont, szerepeljen a fajta jellemzői között a betegségekre való hajlam, vagy rezisztencia. Ha ez utóbbi nem szerepel benne, az nem szakkönyv, hanem reklám kiadvány.
Az előzőek illusztrálásaként bemutatok néhány, általam nagyra becsült és hasznos gyümölcsész szakkönyvet. Melyek egyetemi tankönyvként is szolgálnak, hiszen szerzői egyetemi tanárok.

1.Soltész Miklós által szerkesztett: Gyümölcsfajta ismeret és használat.
A könyv nagyon sok gyümölcsfajtáról ad ismertetőt. Fajtánként ismertetve, a származási helyet, ki nemesítette, vagy találta? Alkalmazási értékmérőt ad, mire jó a fajta, milyen a betegségekre való hajlama? Milyen jellemzőkkel bír a fa és gyümölcse? Illetve tájékoztat a fajta termőképességéről, és termesztési jellemzőiről.









2. Dr. G. Tóth Magdolna szerkesztette: Gyümölcsészet.
Az előzőkhöz hasonlóan fontos információk és a kifogástalan képanyag, mind megtalálhatók a könyvben, kiegészítve a táplálkozástani értékekkel és a génforrásokkal.











3. Dr. Brózik Sándor-Kállay Tamásné dr.: Csonthéjas és héjas gyümölcsfajták.
A könyv 155 gyümölcsfajtát mutat be színes képeken. Az érési időn és a fa hajtásrendszerének jellemzőin kívül mindig a termesztés, illetve az értékesítés szempontjából legfontosabb tudnivalókat ismerteti. A könyvnek vagy egy érdekessége. Egy oldalon csak egy fajta található, leírással, fotóval. Ez igen praktikus az olvasó számára. Mert nem kell lapozni a szövegoldal és a képoldal között.











Fenti ajánlásomban nem a teljesség igénye vezérelt inkább kedvcsinálónak szántam. Iránytűt kívántam adni a jó szándékú kezdő gyümölcsészek kezébe, a válogatáshoz. Azok számára, akik komolyan gondolják a gyümölcsészkedést, azt javaslom, hogy látogassák a könyvtárakat. Én a kaposvári egyetem könyvtárába, illetve a megyei könyvtárba járok. Találtam ott több olyan gyümölcsfajtákról szóló könyvet is melyek kikoptak a forgalomból, nem szerezhetők be, viszont a korrekt szakszerű fajtaleírások miatt kedvenceim lettek.
Visszakanyarodva Csaba kéréséhez, a szép és hasznos könyvekre, ilyen is létezik elvétve. Pl.:

Dr. Komáry Erzsébet szerk.: Gyümölcstermő növények a Kárpát-medencében.
A könyv szép színes képekkel kelleti magát. Az egyes fajtákat olvasmányos módon közelíti meg. Igazi élmény a könyvet kézbe venni és lapozgatni. A szerző rendre használja a női magazinok olvasócsalogató fogásait. Süteményes receptekkel, oda illő versekkel teszi kellemessé az olvasást. A szakszerűséggel sincs gond. Ezek ellenére olvasgatás közben támadt némi hiányérzetem. A 200 oldalas könyvben kevés hely maradt a fajtáknak. Ez a könyv jelenleg 5800 Ft-ért szerezhető be.




Végezetül jó tanácsként annyit mondanék, aki rám hallgat, olyan könyvet vásárol a pénzén, amilyet akar, és olyan mennyiségben amennyit a pénztárcája elbír!
Lap tetejére