Kertészkedés / gyümölcsös
Az elsõ tavaszi napsugarak örömmel töltik el a kertbarát szívét. A hosszú téli tespedés után jólesik kimenni a szabadba, gyönyörködni a természet megújjulásában. Kiszellőztetni bőrünket, megmozgatni elgémberedett csontjainkat, feltölteni D vitaminnal szervezetünket. S hogy közben valami hasznosat is csináljak, kiszedtem a cseresznyefa koronája alatt a gyepszőnyeget. Kiráztam belőle a földet és a helyét feltöltöttem 20 cm vastag előkorhasztott ág-leveles mulccsal. Betakartam a talajt mint az erdőben a természet.

Ezt a képet ápr elején készítettem. Azért mert lépten-nyomon azt hallom, hogy a diófa minden életet kipusztít maga alatt. Az 1880-as években a dió terméshéjából naftokinon-vegyületet izoláltak, amit juglonnak neveztek el. Innen ered ez a misztikus magyarázat.A képen látható növénygazdagság nem ezt bizonyítja. Az összeszedett diófalevelet korábban a komposzthoz kevertem, újabban ősszel a fáim köré terítem.


A buja csalán jelzi hogy az almafa talaja jó táperőben van. A szomszédokat betanítottam arra hogy a kertes házaknál szokásos növényégetéssel ne füstöljenek. Tegyék a füvet, nyesedéket, lombot zsákba és helyezzék a kapum elé. Ezt mind a fáim alá hordom . Így lesz a civilizált ember kommunális hulladékából hasznos tápanyag. A csalánt lekaszálva és frissen kiáztatva hangyasavas hatóanyagát, jó permetezőszerhez jutunk.
Egy másik hasznosítás szerint, néhány napos erjesztés után amikor már igen büdössé válik, palánta öntözésre kiváló növényerősítő. Azonkívül a csalán jó tetűgyűjtő növény. Ha hagyjuk felmagzani a tetűkolóniák nem a fán garázdálkodnak hanem a csalánon. Így aztán egy sarlóval könnyen meg lehet tőlük szabadulni.
Régebben évente vetettünk spenótot mert a fiam kiskorában nagyon szerette a spenótfõzeléket. A feleségem egy táborozáson ugyanezt csalánból készítve nagyon megkedvelte. Azóta spenótot nem vetünk, hiszen a csalán magától nõ anélkül, hogy kikérné a véleményemet. Jó szívvel ajánlom minden kertbarát számára a fogyasztását. Már akinek van, akinek nincs az vessen!


Gyümölcsfáim körül gazdagon virágzik a seprence. Amint a fehér virágerdő ring a szélben fantasztikus látvány. A nagyhatalmú hivatalnak viszont nem nyerte el a tetszését. Miután a közterület felügyelők feljelentettek, felszólított hogy kaszáljam le mert 5 milliós bírság is kiszabható. No erre találták ki a jó magyar közmondást: Ennek még a fele se tréfa.
Mit szól ehhez a kajszifa? Bőséges terméssel hálálja meg a természetes környezetet. Ugyanis õ nem ismeri a paragrafust. Így azt se tudja hogy neki nem lenne szabad ekkora " gaz" között ilyen bőségesen teremni.



A kora nyári almám saját oltás. Jobb oldalán madárodú. Régen ilyen neve sincs almákat árultak öreg nénikék a piacon. A mai szupermarketes világ ezt nem igényli. Hoznak helyette külföldről szép nagy felfújt almákat. Amint te is látod a földig húzza ágát a bőséges termés.Tehát Magyarországon is lehet almát termelni.Te miért vásárolsz külföldi almát? Miért nem jó neked a magyar alma? Ráadásul ez a fa még sohase látott semmilyen permetszert. Mint az öreg piacos nénikéé hajdanán.




Ennek a tavaszi képnek van egy érdekessége. Mégpedig az hogy a nőszirmok úgy virítanak, mintha a természet örök idők óta oda teremtette volna őket. Tanult kertész kollégáktól tudom hogy a gyümölcsfák gyökérzónájában lévő gyomnövények milyen károsak.Ezek a nagybokru nőszirmok meg pláne. No itt jön a bökkenő. Ugyanis a nőszirom jól érzi magát. Az almafa annyit terem majd megszakad. /Ezt a fát láttad az előző képen tele terméssel/ Ezek szerint a természet tudja , hogy mi van. Néha talán jobban, mint mi kertészek.



Ez a piros pólós kép a margit2 fórum hölgykoszorújának óhaja szerint készült. A pólót a fiamtól kértem kölcsön hogy megtisztelő kérésüknek eleget tehessek.
A kaszálásnak a gépi fűnyírással szemben többszörös haszna van:
1. A jó levegő. Kattints a képre. Nézd meg alaposan, mindenfelé csupa zöld. Itt keletkezik az oxigén.
2. A mozgás. A kaszálás minden izomcsoportot alaposan megmozgat, így nem szükséges konditerembe járni.

3. A kaszált rét megőrzi természetes flóráját. A növényzet sokféleségéről a képet kinagyítva te is meggyőződhetsz.
A kaszálásnak a gépi fűnyírással szemben többszörös hátránya is van:
1.Túlságosan olcsó, így azt a látszatot kelti, te olyan csóró vagy hogy még fűnyíróra se telik.
2. Nem adatik meg az a káröröm hogy a szomszédot állandóan bosszanthatod a fûnyíró börrögésésével
3.Társadalmi elismertsége alacsony. Aki konditerembe jár arra felnéznek, aki kaszál azt lenézik.
Ezek után civilizált embernek nem ajánlom a kaszálást.

Amikor még Kaposváron a füge kuriózumnak számított, egy kedves pécsi barátom Tímár Lajos hozott belőle egy tálnyi kóstolót Akkoriban a Mecsek lejtőin vígan tenyészett ez az egzotikusnak számító csemege. Azóta az éghajlat annyit változott, hogy már Kaposváron is bőven terem. Viszont paprikát, paradicsomot, burgonyát egyre nehezebb lesz termelni a nyári hőség miatt. Miközben mézédes gyümölcseit szopogatom egyik szemem sír, a másik nevet.


Elõfordult már hogy a mezeipockok úgy elrágták egyik kis fámnak a gyökerét, hogy az kidőlt. Sok vesződségembe került mire sikerült meggyógyítanom Azóta minden ősszel diófalevél takarással védem meg őket. Az a tapasztalatom, hogy ennek markáns illatát a rágcsálók nem szeretik. Természetesen ezzel együtt a talajt is fellazítom. Ezáltal levegőhöz jut a mélyebb talajréteg és a téli csapadék is könnyebben leszivárog.
A kép a városszéli telkemen készült. A háttérben szintén domb látható. Ez a vidék a dimbes dombos Zselic.


Az OBI-ban olcsón lehet kapni odút /nehogy már valamit is kelljen annak a szerencsétlen civilizált embernek saját kezűleg csinálni/. Viszont kertes házban mindig van fa hulladék, így néhányat készítettem tollas barátaimnak. Kettőben biztosan költöttek. Egyikben sárgahasú nagyobb méretű, másikban kisebb kék színű cinegék. A költés végén a kék cinege család 3 tagja odaröpült hozzám és tőlem kb. 40cm-re a futtató támra leszálltak. Ez köszönet volt részükről az odúkészítésért. Hogy ilyen létezhet, nem akartam hinni a szememnek. Nagyon meghatódtam.
Lap tetejére